Szerintem senkinek sem kell mondanom, hogy egy jó ideje tervezem, hogy többet alkotok. Azt viszont igen, hogy ez a terv most remélhetőleg valóra válik! Igen, meghoztam néhány döntést, ami ahhoz kellett, hogy végre legyen időm festeni.
Már nagyon bosszantott, hogy folyton csak csorgatom a nyálam, amikor nézem az Instán a “kollegákat”, irigylem a többieket, hogy ők alkotnak. De ez még nem volt elég a lépéshez, kellett hozzá a HR-es barátnőm is, aki azt mondta, hogy ő sokkal inkább lát üzletasszonynak mint művésznőnek. Az üzletasszonyi minősítést akár bóknak is felfoghatnám, de mégis azt hiszem, ez volt az a mondat, ami kibillentett.
Én igazából festeni szeretek, az alkotásban lelem örömömet – a többi inkább muszáj dolog. A festésből indult az egész DesignByrothAniko, de az évek során eltolódott a hangsúly. Beszippantottak a hétköznapi – üzelti – teendők, és egyre kevesebb idő maradt az alkotásra. De most elérkezett az idő, hogy visszataláljak a gyökereimhez 🙂
Ennek érdekében nagy döntést hoztam: bezárom a Palomában lévő bemutatótermemet.
Március 29-én vége a 4 évig tartó “bolttulajdonosi” létnek. Egyrészt felszabadító érzés, jópár feladattal kevesebb. De biztosan hiányozni is fog.
Izgalmas vállalkozás volt ez, sok mindent tanultam ebből is. Megtapasztaltam, hogy milyen egy bemutatótermet vinni, és hogy ez – a látszat ellenére – mennyi feladattal jár havi szinten. Adminisztráció, alkamazott(ak), és másfajta árukészlet, mint a vásárokon, táblázatok, leltár, kimutatások, még sorolni is hosszú… Teljesen más szemlélet kell hozzá. És most már bátran mondhatom: ilyet is tudok csinálni.
És azt is bátran mondhatom, hogy végre megtapasztaltam, hogy milyen egy igazán jó munkatárssal dolgozni. Korábban nem feltétlenül volt szerencsém ezen a téren. De Szilvi a bizonyíték rá, hogy létezik szuper kolléga, hosszú távon is. Tök jó, hogy van olyan ember, aki érti a feladatot, tud benne gondolkodni, nem kell mindent a szájába rágni, jól bánik a vevőkkel, és, ami nekem tök fontos: van humorérzéke. Ja, és lojális és 100%-ban megbízható, kell ennél több?! Úgyhogy innen is köszi, Szilvi!
A másik nagy döntés: idén nem veszek részt tavaszi vásárokon. Sem az Allee-ban, sem a Vörösmarty téri vásárban – ami amúgy nem is Vörösmartyn lesz.
Az utolsó pillanatban hoztam meg ezeket a döntéseket, sokat gondolkodtam, hogy menjek-e vagy sem valamelyikre. Amikor megszületett a döntés, megnyugodtam, vagyis inkább fellélegeztem. Még egy csomó feladattól és intéznivalótól megszabadultam – úgyhogy tényleg nincs kifogás, festenem kell! Rengeteg ötlet van a fejemben, ami papírra kívánkozik. Nemsokára ti is láthatjátok!
Lehet, hogy ezek így drasztikusan hangzanak, de akik pedig vásárolni akarnak tőlem, azoknak továbbra is ott a webshop! Lehet hosszasan válogatni és akár éjjel is rendelni 🙂
Az újdonságra éhezők pedig hamarosan örülhetnek, mert az idén sok új dolog lesz. Amint megvannak, jelentkezem velük! Most pedig megyek festeni 🙂
Fotó: Kondoros Éva Katalin
{loadposition back}
{loadposition random}
