Olvastam valahol, hogy a jónak és a rossznak van egy közös tulajdonsága: mindkettő elmúlik.
Ezen a koronavírus-járványon is túl leszünk, a kérdés, hogy mi lesz utána. Mert most nem túl rózsás a helyzet. Egyrészt a járvány maga. Másrészt az a helyzet, amit ez hozott magával. Üzletileg szinte mindenkit érint a dolog, kicsiket és nagyokat egyaránt. Egy-két szegmenst kivéve mindenki a fennmaradásért fog küzdeni, és valószínűleg a kisebb cégek is nagy harcra számíthatnak. Biztosan sokan el is buknak majd, de én bízom benne, hogy az én vállalkozásom túléli. Mi mást is tehetnék?
Pláne, hogy tele a raktár (garázs). Azt írtam az előző bejegyzésemben, hogy épp készültem a tavaszi Vörösmarty téri vásárra, amikor hozzánk is elért a járvány. Ez pedig azt jelenti, hogy minden termékemből bőőőőven van raktáron. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy soha ilyen pontosan nem készültek el még a rendeléseim… ennek a ténynek most nem tudtam őszintén örülni)
Szóval aki úgy érzi, hogy szüksége van bármire tőlem, az rendeljen bátran! A Posta és a GLS egyelőre működik, tudom küldeni. Én pedig bízom benne, hogy viszonylag gyorsan túl leszünk a nehezén, és találkozhatunk személyesen is.
Más hozzám hasonló alkotó vállalkozások is elkezdtek gondolkodni a hogyan továbbon. Látok (sok) olyan tervezőt, aki maszkgyártásba fogott. Én ilyet biztosan nem fogok csinálni.
Van, aki szünetelteti a vállalkozását. Egyelőre ebben sem gondolkodom. És vannak olyanok is, akik hírlevelekkel bombáznak, hogy tőlük még mindig lehet vásárolni, mert szuperbiztonságos körülmények között készülnek a termékek, no kockázat, nyugodtan rendeljünk. Ha ez nem lenne elég, kinálnak számunkra valami szuper, vissza nem térő akciót. Eddig sem voltam egy hírlevél huszár, ezután sem leszek.
Én egyelőre kivárok. Persze a webshop továbbra is üzemel, de abszolút értem, hogy most a családok többségénél nem ez a prioritás, és egészen máshol van a fókusz.
Határozottan átérzem, pláne, hogy én is kicsit tanító nénivé váltam a fiam mellett. Ami persze túlzás, mert az egy külön szakma. Nem is könnyű, ez most szerintem sok emberben tudatosul. Szóval a vállalkozás ügyeinek intézése helyett ez tölti ki a napjaimat, meg a főzés bevásárlás kombó. Remélem, ha belerázódunk az új szituba, akkor a festére is jut energiám, időm. Jó lenne! Mert én ebben a helyzetben is szeretnék megmaradni annak aki vagyok, szeretnék továbbra is olyan dolgokat festeni, készíteni, tervezni, ami belső indítatásból fakad.
Addig is az a tervem, hogy a vírusos időszakban többet leszek a közösségi médiákon. Kövessetek figyelemmel a Facebookon és az Instagramon!
És persze maradjatok otthon, vigyázzunk egymásra!
{loadposition back}
{loadposition random}
