Petra barátnőm mesélt egyszer arról, hogy jár bicajozni a Balatonra, barátokkal körbetekerik, vagy éppen nem, bicikliznek, fröccsöznek, csobbannak, és hogy az mekkora buli. Mivel Petra elképesztően jól mesél, azonnal azt éreztem, hogy ezt én is akarom! Úgyhogy még abban az évben meg is szerveztük Petrával az első csajos balatoni tekerésünket, összegyűjtve még pár barátnőt.
5 éve volt az első túra, és azóta is szigorúan tartjuk magunkat a Balatoni bicajozáshoz. Nem nehéz, mondjuk. Tényleg pont olyan jó, ahogy Petra mesélt róla anno. A Balaton, a bicikli és a fröccs mellett a következő mondat is állandó eleme a túráinknak: Jajj, Anikó, fess már valami szép Balatonos képet!
Én meg mindig mondom, hogy jó, jó, persze. Aztán – egészen eddig – nem lett belőle semmi. Tudtam én, hogy piaci rés, meg hogy jó lenne, valószínűleg szeretnék az emberek, de valahogy mégsem született egy kép sem. Nem motivált hogy emiatt fessek. Petra is lassan felhagyott a mondogatással…
Aztán jött az oly sokat emlegetett karantén. A bezártság kihozta a szabadságvágyamat, ami végül képekben realizálódott. Méghozzá Balaton témájú képekben. Nagyon inspiráló volt, hogy nem volt adott a téma, nem volt határidő, sőt semmilyen presszió nem volt. Tudtam érzésből festeni, átadtam magam a flow-nak.
A festés élményén túl ez egyfajta kiszakadás is volt a megváltozott hétköznapokból. A karantén előtt egyedül voltam napközben, úgy intéztem az ügyeimet, ahogy akartam. Aztán jött a home office és az otthoni suli, Milos és Tamás is otthon voltak velem, ami plusz feladatokat is jelentett számomra. Ezt az új helyzetet mindannyiunknak meg kellett tanulni, és újra kellett szervezni a napjainkat. Ennek a következménye lett, hogy újra elkezdtem futni és festeni. Ez jelentette számomra a kikapcsolódást a rendszerből. Ezek által töltődtem és szereztem új lendületet a következő napokhoz.
És ami a legjobb az egészben, ebből más is profitál 🙂 Az olyan régóta várt új képek megérkeztek, és megszületett a Balaton sorozatom.
Az első, csónakos képet egy Magashegyi Underground videoklip ihlette, amit nem a Balatonon hanem a Tiszán forgattak, de mégis valahogy nálam bekattintotta a vizes témát. A többi meg csak úgy jött magától.
Az utolsó kép, a kikötős, pedig bevonzott egy vitorlás szállodában való családi nyaralást is. 2020-ban nem panaszkodhatunk mi sem, és a Balaton sem, elég sokat találkoztunk. Tavasszal még csak papíron, nyáron pedig élőben.
Július közepétől átadtam magam a kikapcsolódásnak, és hagytam magam elveszni a nyaralásainkban. Ki akartam kapcsolni, töltekezni, mert ki tudja, mit hoz az ősz és a tél.
Amit biztosan, az rengeteg új termék, természetesen a Balaton kollekció képeivel. Mindenféle dolgokból lesz Balatonos, első körben naplók és nyomatok, amiket már most megnézhettek a webshopban. Aztán lesz még képeslap, naptár 2021-re, új nagy táska új formával, és természetesen pénztárcák is.
Remélem, ti is izgatottan várjátok, mert én nagyon!
{loadposition back}
{loadposition random}
